A Rákos-patak vizét az érintett települések lakói többek között az állatok itatására, öntözésre, mosásra, de tűz esetén oltásra is használják, használták. A magáncélra való hasznosítás mellett vállalkozások is igénybe veszik a természet adta kincset. Rákos község területén egy kavicsbánya működik, Lóvészen pedig halastavakat létesítettek a turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása végett.

A patak rákosi ága már hat éve száraz

„Elég régről származik a Rákos-patak körüli probléma” – kezdte mesélni Császár Attila, Csíkrákos polgármestere, akit hivatalában kerestünk fel. Az elöljáró elmondta: mostanában többen is jelezték, hogy rendkívül alacsony a vízszint a mederben, viszont a patak Csíkrákost érintő ága már 2003 óta ki van száradva. A patak Vacsárcsi és Göröcsfalva között ágazik ketté. Egyik ága Rákos, másik Madéfalva felé folyik. Az elágazásnál nemrégiben még gát emelkedett, ami a csíkrákosi ághoz biztosította a szükséges vízmennyiséget. Hat évvel ezelőtt egy jégrobbantás után a gát meggyengült, majd a tavaszi áradáskor megsemmisült. Azóta egyáltalán nincs víz a patak rákosi szakaszán. Ezt a problémát csak egy új gát építésével lehetne megoldani – magyarázta Császár Attila, de a községnek nincs rá pénze. Jövőre, igaz, megkezdik a faluban a vízhálózat építését, de a gátra akkor is szükség lesz – vélekedett Császár. A polgármesterrel megnéztük a patak több pontját. Göröcsfalván a szépvízi tározó felől húzódó csatornát éppen szélesítették, de a munkálatok nem akadályozták a víz folyását, hisz a lejjebb fekvő kavicsbányánál is szépen folydogált a patak. A cég igazgatója jöttünket látva nemtetszését fejezte ki, hogy fotósunk a bányáról és környékéről is fényképeket készített, viszont a patak ügyével kapcsolatban megjegyezte: „sokszor a gyár is le kell álljon, mert nincs meg a szükséges vízhozam. Reggel alig jön víz, de napközben már bővebb a folyása, mintha valaki megengedné, hogy ne legyen cirkusz, persze ez csak feltételezés” – tette hozzá az igazgató.
Kósa Péter, Csíkszentmihály polgármestere megkeresésünkre elmondta: a község területén nincs tudomása arról, hogy a patak el lenne dugulva, nincs ilyen irányú panasz a falvakból. Mindemellett a polgármesterrel közösen bejártuk a községet, és a falubeliektől érdeklődtünk. Vacsárcsiban az alszegen lakó Márton István nem tapasztalta, hogy kiszáradt volna a patak. „Reggelente volt úgy néha, hogy kevesebb volt a rendesnél a folyása, de nem állt meg teljesen” – mondta az idősödő gazda. Egy másik megkérdezett lakos sem észlelte a patak kiszáradását: „igaz, júliusban, mikor nagyobb melegek voltak, és reggelente kicsaptam a teheneket, akkor vettem észre, hogy kicsi a vízhozam, de teljesen kiapadva nem volt” – nyilatkozta. A Szentmihályon megkérdezett lakosok is egyöntetűen azt állították, hogy nem volt teljesen elapadva a patak, viszont a nyári időszakban a megszokottnál kisebb volt vízállás. Kósa Péter polgármesternek köszönhetően a halastavakhoz is sikerült eljutni, ahol a tulajdonossal beszélgettünk a felmerült problémáról. „Nagy bajok vannak a vizekkel az esőhiány miatt” – értékelte Fieltermaister Zsolt, a halastavak megálmodója. A Lóvészhez tartozó Kisrákoson „egész nyáron nem volt eső, amikor pedig nagy esők vannak, mos el mindent, de most a szárazság miatt az alga lepi be a medencéket” – panaszolta a tulajdonos, aki elmondta és bemutatta, hogy a pisztrángnevelő tavak a Kisrákos patakból nyerik a vizet, de elzárni a vízfolyást nem lehetséges, és a víz teljes hozamát sem használja fel. Így a víz egy jó része a medencék mellett folyik el. A közelben lakó, gazdálkodással foglalkozó család sem észlelt a vízhozamban problémát, „mindig van víz a patakban” – mondták. A halastavak tulajdonosa hangsúlyozta, hogy Ajnád határában – jóval a halastavak alatt – egyesülő patakok akkor is juttatnának vizet a fő ágba, ha ő netán elzárná, de ilyesmiről szó sincs. A hat patak közül Fieltermaister a legkisebbiknek a vizét használja fel.
Utunk során többen azt hangoztatták, hogy reggelente alacsony a vízhozam, ezért szerdán hajnalban felkerekedtünk és ellátogattunk a Rákos-patak néhány pontjára. Kora reggeli „portyánkon” azt tapasztaltuk, hogy Madéfalván egyáltalán nem folyt a patak, a kőbánya alatt viszont már csordogált a víz. Göröcsfalván, ahol a Szépvíz felől elnyúló csatornát szélesítik, ott is folyt némi víz a mederben. Hogy hol tűnik el végleg a víz és miért, azt nem sikerült megtudnunk. Ennek megállapítása a szakemberek feladata lesz, vagy lenne.

Egy új gátra lenne szükség

Göröcsfalva és Vacsárcsi között volt egy gát, ami biztosította Csíkrákos község vízellátását. A gát 2003-ban megsemmisült, egy nem szakember által irányított jégrobbantás után, akkor a gát egész szerkezete megromlott, és a tavaszi áradás elvitte – mondta Császár Attila polgármester, hozzáfűzve, hogy egy új gát felhúzásához 1,5 millió lejre lenne szükség, de ennyi pénze nincs a községnek.

A vízügy a szárazságot okolja

A Hargita Megyei Vízügyi Hivatal a szárazságot tartja a probléma fő okának. Darvas János főmérnök érdeklődésünkre elmondta: a Rákos-patak medre egy kavicsrétegen halad át, amely nagy áteresztőképességű, így hosszú szárazság idején a víz elszivárog. Ha tökéletesen szigetelve lenne a meder – ami viszont természetellenes –, ilyen nem fordulna elő. Többször megtörténik az is – hasonló összetételű medernél – ,hogy a vízfolyás egy bizonyos helyen eltűnik, majd máshol felbukkan. A hosszas eső hiánya okozza ezt a helyzetet. Sajnos, a Szépvíz patakával is hasonló problémák vannak – nyilatkozta a szakember.

Létai Tibor