Főmenü
Legújabb hírek
Régi hírek
Székelykapu-sors Csíkban Nyomtatás E-mail
szekelykapu_kicsi Örvendetes kezdeményezés született a Hargita és a Kovászna megyei önkormányzatok illetékeseinek márciusi, borospataki tanácskozásán, amelyen a résztvevők egyetértettek abban, hogy fel kell mérni Székelyföld épített örökségét, és abban is megegyeztek, hogy a Székely kapu program keretében évente száz székely kapu rendbetételét, restaurálását, illetve új kapu faragását támogatják. Amint kiderült, a munka a közelmúltban megkezdődött, és az első, felújításra érdemes kapukat is kiválasztották: valamennyit Udvarhelyszékről, mert amint Borboly Csaba megyei tanácselnöktől megtudtam, Csíkban még nem igazán volt érdeklődés a program iránt.
1775-ös, Székelyföld s talán a világ legrégibb, eredeti helyén álló székely kapuja, és Csíkszentgyörgyön düledezik. A második legöregebb Szépvízen, a Csengettyű szomszédságában található 1799-es kapu, amely miatt tulajdonosa, Deák Levente állandóan retteg: csak ki ne dőljön, áldozatot ne követeljen. „El van korhadva, s ki van kötve, de viharban, erős időben nem lehet tudni, kifelé vagy befelé dőlne-e” – mondja a gazda, akinek szakszerű felújításra nem volt lehetősége, és már jelezte is a megyei önkormányzatnál, hogy segítséget kérne. A program egyébként száz székely kapu felújítását tűzte ki célul, de egyelőre hat kaput választottak ki – összegezte a megyei önkormányzat elnöke. Ezek közül egy Máréfalván, három Fenyéden, egy Felsőboldogfalván, egy pedig Bö­gözön van. A máréfalvi műemlék, a többi nem szerepel a műemléklistán, de védelemre szorul. Az első, fenyédi, Miklós Klára tulajdonát képező kapu felújítását helyszíni felmérés, a tulajdonosokkal, a kapufaragó mesterekkel és az illetékes szakhatóságokkal való többszöri egyeztetés előzte meg. Ugyanakkor a program kivitelezői azt tervezik, hogy Székelylengyelfalván Orbán Balázs szülői háza elé új kaput állítanak egy helyi vállalkozó által felajánlott anyagból, a faragást és a kapuállítást a program keretében valósítják meg.

A polgármesterekhez fordultak
„Nem csak a műemlék kapuk restaurálását tesszük lehetővé – hangsúlyozta Borboly Csaba. – Ez a program ugyanis azért volt így kitalálva közösen a máréfalvi Kőlik Egyesülettel, hogy amelyik kapu nem műemlék, az is részesülhessen támogatásban.” A megyei önkormányzat elnöke azt is elmondta, hogy a kapufelújítási programot Kovács Piroska néprajzkutatónak, a máréfalvi Kőlik Egyesület elnökének az adatbázisára (Udvarhelyszéki öreg székely kapuk katasztere) alapozták. Emellett felhívást küldtek a polgármesteri hivataloknak, hogy jelezzék, ha részt szeretnének venni a programban, de ebbéli szándékát csupán Csíkszentmihály és Csíkrákos jelezte.
„A folyamat a kapuk felmérésétől a tulajdonképpeni felújításig csakis a helyi önkormányzat, a megyei tanács és a Kőlik Egyesület szoros együttműködése révén valósulhat meg” – véli a megyei önkormányzat elnöke, aki (a csíkiak által válasz nélkül hagyott levélben) felkérte a polgármestereket, hogy a székely kapukról készülő listát egészítsék ki annak bemutatásával, hogy önkormányzatuk vagy a helyi közbirtokosság mivel tud hozzájárulni a kapuk megmentéséhez (helyi fafaragók elérhetősége és felhasználható nyersanyagok listája).
„Amikor egy ilyen kaput lebontanak, megfosztják a közösséget és a jövőt a kulturális örökség, múltunk egy részétől. Ezért javaslom, hogy az önkormányzat saját eszközeivel is támogassa, segítse a kapuk fennmaradását – írta felhívásában Borboly Csaba. – Erre egy konkrét eszköz lehet, ha helyi védettség alá helyezik a kapukat vagy szerencsés esetben – amennyiben a ház is eredeti formájában maradt meg – az egész „portát”.

Akik komolyan vették
Néhány önkormányzat viszont komolyan vette a felhívást. A világhálón való röpke keresgélés eredményeként megtudtam, hogy Zetelakán 39, Gyergyócsomafalván 53 székely kaput vettek nyilvántartásba a közelmúltban. Csíkszentmihály önkormányzata is válaszolt a megyei tanácsi felhívásra, és két, Vacsárcsiban található kapu felújításának támogatását kérte: az egyik 1815-ös, latin feliratú székely kapuról korábban már szinte le is mondtak a műemlékes szakemberek. „A tulajdonosok nemrég megerősítették házilag, hogy ne dőljön ki – mondta Kósa Péter polgármester –, de most reméljük, hogy szakszerű munkára is lesz esély.” A polgármester azt is elmondta, hogy olyan kapukat választottak ki, amelyek romos állapotban vannak, de értékesek, és tulajdonosaiknak nem áll módjukban feljavítani.
„Hargita Megye Tanácsa 20 ezer lej tagsági díjat fizet a Kőlik Egyesületnek, és emellett 50 ezer lej költségvetés-kiegészítést hagyott jóvá Máréfalvának, amely ugyancsak az egyesületet támogatja” – magyarázta a megyei önkormányzat elnöke, hozzátéve, hogy jelenleg nincs csíki kapu a felújítandó székely kapuk listáján, de az alapítvány következő ülésén napirendi pontként szerepel majd, ugyanis három magánszemély is érdeklődött a program iránt Szépvízről és Csíkbánkfalváról. Ugyanakkor önkormányzatok és magánszemélyek szintén folyamatosan jelentkezhetnek. Ez utóbbiaknak egy jelentkezési lapot kell kitölteniük és leadniuk a helyi tanácsoknál. „Szeretnénk közösségi érdekké tenni a kapuvédelmet – hangsúlyozta Borboly Csaba –, másképp nincs lehetőség a hagyományos székely kapuk megőrzésére, de ugyanígy közösségi érdek kellene legyen a hagyományos településkép megőrzése is, mert ezek nélkül nem lehet székelyföldi kulturális örökségről beszélni.” 
 
< Előző
[Vissza]
Sok szeretettel köszöntjük Csíkvacsárcsi bemutatkozó honlapján. Az Internet adta lehetőségeket kihasználva szeretnénk bemutatni kis településünket.  Az oldalt folyamatosan töltjük fel, további információkért térjen vissza később!  Ha bármilyen ötlete véleménye van, írja meg nekünk !
Vacsárcsi az Interneten

 webvidek1

webvidek2

Szavazás
Honnan halott először Csíkvacsárcsiról?
 
Ön a(z) 165469 -ik látogató
Erdélyi Top 10 - web statisztika, látogatottság mérés | relatio.ro
 
Csíkvacsárcsi honlapja © 2006 - 2009