Az oktatás népi adatközlők szerint elég későn az 1600-as évek elején egy csűrben kezdődött el, utána egy régi ház adott otthont a tanulni vágyóknak, később felépült a régi iskola épülete. Biztosan csak azt tudjuk, hogy 1913-ban épült az új iskola. Ennek egyik oka az lehetett, hogy 1556-ban megkezdődött a szekularizáció, mert II. Ferdinánd megtette ugyan Simándi Istvánt (1634-1653) erdélyi püspöknek viszont a Szentszék nem erősítette meg a kinevezést és a Rákóczi törvény értelmében Simándit kiutasították Erdélyből. Így a ferences szerzetesek csak Csíksomlyón maradhattak meg. Mivel a tatár betörések idején elégettek minden írásbeli adatot csak feltételezhetjük, hogy Csíkvacsárcsiba is szerzetesek jártak át oktatni Csíksomlyóról.

1579-ben misszionáriusok érkeztek Erdélybe ezek közül a legeredményesebb munkát Szántó István fejtette ki. Csíksomlyón gimnáziumi oktatás folyt 1629-1687 között a kiváló ferences pedagógus és zenetudós Kájoni János nyomdát létesített és kiadta a Cantionale catholicum című énekgyűjteményt, amelynek nagy szerepe volt a környező falvak, települések oktatásában is.

Csíkvacsárcsiban az oktatást ferences deák kezdte el 1600-ban, ő volt az első scholamester. 1622-ben Dániel deák nevét említi Endes Miklós. 1630-ban a rákosi Réti János, a scholamester. 1643-ban a Domus Historia lustra Benkő István és Osváth Tamás scholamestereket említi

Bethlen Gábor fejedelem jelentette Erdély felvirágoztatását. Skolákat létesítettek az ő korában ezek vallásos jellegű iskolák voltak.

Mária Terézia uralkodása idején elrendelték, hogy az iskolák tananyaga ne csak vallásos tantárgyakat tartalmazzon, hanem az ország hasznát is szolgálja. Rendeletet ad ki a Racio Educacionist néven, amely tartalmazta, hogy hasznos ismeretekkel vértezzék fel az alattvalókat. 1773-ban feloszlatja a jezsuita rend vagyonát és ebből fedezte a tanügyi reformot .Minden iskola felett állami felügyeletet hozott létre , növelte az anyanyelvi népoktatást . Bevezették az intézményes tanítóképzést. Csíkvacsárcsiban oktató ferencesek ebben az időben Márton deák, János deák, Dániel deák voltak.

1876-os évben Lázár András kezdeményezésével, községi jelleggel építték az első iskolát fából. Az ajnádi születésű Kurkó András, majd a somlyói Orbán János még bérelt csűrben tanítottak. Májai Kovács Mózes, Dobos Dénes, Máthé László már a faiskolában kezdték az oktatást.