A Rákos- vagy Rákosi-patak és a 124-es megyei út mentén, Csíkgöröcsfalva és Csíkszentmihály között, Csíkszeredától északra, tőle 16 km-re terül el. Benkő Károly írta 1853-ban (27-28), hogy "lakossi a Rákos vizét isszák, mivel a faluban 8 sot 9 öl mélységre sem kaphatni vizet, határában pedig bőv forrásai vannak." Ugyancsak Benkő Károly említi a "Kődön termő fehér porló kövek"- et, melyek könnyen faraghatók. Vaskövekről is tesz említést. Szorosan összenőtt Göröcsfalvával. Neve egyedülálló Csíkban, eredete és jelentése ez idáig ismeretlen. Az északi havasoldalban, a Kőd egyik nyúlványában egy kúp alakú domb található, ahol 1950-1965 között egy kőfejtő (bazaltandezit) működött.

Az 1721-ben épült kis kápolnát 1983-84-ben továbbépítették és egy új szárnnyal toldották meg. A Sándor kúria maradványait (16. század) szintén a faluból említik (a Csorgó-patak mentén). A kúria romjai műemlékek Hargita megyei hivatalos jegyzékében (1992) régészeti rezervátumként szerepelnek.